Üdv a Ciszternában!

Sok szeretettel köszöntök minden olvasót, itt a Ciszternában!

Első sorban ezt a blogot diák társaimnak kezdem el írni, na meg persze mindenki másnak is, aki inspirációra vágyik, vagy éppen nem tudja hirtelen mit is főzzön. Amikor három éve felvettek egyetemre, gyakran voltam bajba kaja ügyileg. Elég hamar ráuntam a gyorsfagyasztott ételekre, a pizza rendelésre, a májkrémes kenyérre, a sült krumplira és társaikra. Haza csak 2-3 hetente jártam, így az otthonról hozott kajám sem bírta sokáig, a sütik amiket meg anyukám sütött meg pláne nem, általában már az első előadáson megettünk mindent is. Száz szónak is egy a vége, eldöntöttem: megtanulok főzni. Olvastam sokat, próbálgattam, kísérleteztem, aztán már jött minden magától. Ezeket a tapasztalatokat (és persze a hibáimat is) szeretném megosztani veletek, valamint várom a ti hozzászólásaitokat, ki mit hogy csinálna. Jó pap is holtig tanul.

Valamennyire mindig is érdekelt a konyhaművészet, na meg persze enni is szeret az ember. Azonban még szüleimmel laktam nem igazán szorultam rá, hogy főzzek magamra, nem tudtam kibontakozni. Főleg hogy nagyon szeretem a jó fűszeres fogásokat, amit a család annyira nem. Úgy voltam vele, hogy ha nem vesznek fel egyetemre akkor megyek szakács iskolába. Na de felvettek egyetemre, szóval csak hobbi szakács lett belőlem, a három év alatt. Lesz itt majd ez az. A 15-20 perc alatt elkészülő tésztáktól, a vagány ázsiaitól kezdve, a szépen lassan készülő ragukon át a tradicionális hazaiig minden. Körbe a világ körül.

Meg akarom mutatni nektek, hogy egy kis odafigyeléssel, precizitással, a legegyszerűbb alapanyagokból is mindenki isteni fogásokat tud készíteni és még a fonnyadt paprikának is van jövője a lecsón kívül. Nem nagy was ist das a főzés. Otthon, vagy éppen a koliban nem kell kapkodni, csak szépen nyugodtan. A végén meg mindenki kaja kómában fekszik, tele pocakkal.

Ajánlott cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Follow by Email
Instagram